Ma már a világ népességének több mint fele él városi környezetben, a városkutatások egyre újabb területek felé veszik az irányt – hangzott el a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet konferenciáján, amelyen Budapest területi, térszerkezeti változásait és fejlesztésének lehetőségeit vették számba. Az eseményen egyebek mellett arra a kérdésre is keresték a választ, hogy Budapest valóban kijutott-e a világvárosok piacára?
A konferencián a várostudomány legkülönbözőbb területeiről érkező szakemberek osztották meg tapasztalataikat, akik egyebek mellett az ökológia, a turisztika vagy a várostervezés témakörével foglalkoznak. „Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a 21. század a város időszaka, hiszen a városi társadalmi létforma egyre inkább általánossá vált” – mondta megnyitójában Zachar Péter Krisztán, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar nemzetközi dékánhelyettese. Mindezt bizonyítja, hogy míg a 19. században a világ népességének alig 40 százaléka, napjainkban már több mint fele él urbanizált környezetben. A városi térségek és társadalmak átalakulása mutatja, hogy a városkutatás módjait új vizekre kell terelni. Az NKE számára különleges jelentőségű a városi igazgatási funkciókkal kapcsolatos kutatások jövője, az itteni kutatók érdeklődéssel fordulnak a smart city témakörök felé – fogalmazott Zachar Péter Krisztán, aki hozzátette: a digitális technológiák használatával, a modern okos városok tervezésével és az ezzel összefüggő társadalmi, gazdasági kérdések feltérképezésével kapcsolatos kutatások végeredményben a jó államhoz és a jó közigazgatáshoz vezető út felé terelnek.
...
https://www.uni-nke.hu/hirek/2021/10/02/a-21-szazad-a-varosok-kora